hirdetés

Eggyé vált a mindenséggel

Ragnar Volarus

Stephen William Hawking 1942. január 8-án született Oxfordban Frank és Isobel Hawking első gyermekeként. Ez a nap volt Galilei halálának 300. évfordulója és erről a tényről Hawking többször is büszkén tesz említést.

Szülei Londonban élő értelmiségiek voltak. A skót származású Isobel Hawking az első nők között volt, akik az 1930-as években oxfordi diákok lehettek. Yorkshire-i gyökerekkel rendelkező apja egy gazdálkodó családból származott, aki kutatóorvosként a trópusi betegségekkel foglalkozott. Két testvére született, Mary (1943) és Philippa (1947), és 1956-ban örökbe fogadtak egy fiút is, Edwardot.

Bármily meglepő, de Stephen Hawking jegyei alapján kifejezetten rossz tanuló volt, olvasni is csak nyolcévesen tanult meg. Később a család – apjuk afrikai küldetése alatt – egy ideig Mallorcára költözött, majd visszatérve Stephen Hawking letette az „eleven-plus” vizsgát, és felvételt nyert a St. Albans-i középiskolába, és bár továbbra is problémái voltak az iskolai tanulással, de az intézményen kívül már több érdeklődést mutatott a tudományok iránt. 16 évesen néhány barátjával egy számítógépet készített használt műszaki alkatrészekből. A vélemények az ifjú Hawkingról megoszlottak. Osztálytársaitól az „Einstein” becenevet kapta, de volt, aki meg volt győződve róla, hogy semmire se viszi az életben. Apja orvosi pályára szánta, de Stephent inkább a csillagászat, a matematika és a fizika érdekelte, így végül húga, Mary lett orvos.

17 éves korától az oxfordi University College-ban tanult. Szeretett táncolni és az egyetem evezős csapatának is tagja lett, majd a harmadik évben érezte először, hogy ügyetlen és időnként ok nélkül is elesik, de még nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Elhatározta, hogy kozmológiával szeretne foglalkozni, de ekkor még Oxfordban nem lehetett diplomázni belőle, így végül summa cum laude minősítéssel fizikából graduált. Bár éppen, hogy sikerült elérnie a kitűnő értékelést, lehetőséget kapott a választásra, és 1962-ben úgy döntött, hogy a Cambridge-i Egyetemen szerzi meg a doktori fokozatát.

Ekkoriban a fizikustársadalmat megosztotta a világegyetem keletkezésének kérdése. Az egyik elképzelés szerint a világegyetem állandó (Fred Hoyle elmélete), keletkezésének nincs kezdete és vége, a másik csoport elképzelése szerint viszont egy ősrobbanás (nagy bumm) formájában volt kezdet. Cambridge-be érkezéskor Hawkingnak még nem volt szilárd elképzelése, hogy mi lesz a doktori dolgozatának témája. De Hawking gondolatai ekkor már leginkább a világegyetem és annak keletkezése körül forogtak. 

Korábbi ügyetlensége és rendezetlen mozgása ekkorra egyre észrevehetőbbé vált. Édesanyja egy vizsgálatsorozatra küldte, ahol végül kiderült, hogy amiotrófiás laterálszklerózisban, vagyis ALS-ben szenved. Az orvosok előrejelzése szerint pedig két és fél éven belül meg fog halni. Orvosai tanácsára ugyan visszatért kutatásaihoz, de a betegség tudata túlságosan elnyomta figyelmét. Wagnert hallgatott és passzivitásba esett, mert nem látta értelmét a munkának. A nyomasztó időszaknak egy rémálom vetett véget, valamint megismerkedése Jane Wild-al. Kevéssel diagnózisa előtt még 1963-ban egy szilveszteri partin ismerkedett meg az egyetemi hallgató lánnyal, és ez a kapcsolat is sokat nyomott a latba, hogy sikerült felülkerekednie lelki válságán.

Anyagi gondjaik enyhítésére megpályázott egy kutatási ösztöndíjat a Caius College-ban, amit sikerült is elnyernie, így 1965 júliusában összeházasodtak. Fennállt a lehetősége, hogy meg sem éri a doktori cím megszerzését, mégis belevetette magát a munkába. Házasságkötésük után a New York állambeli Cornell Egyetemre utaztak, ahol az általános relativitáselméletről tartottak nyári egyetemet.

A doktori kutatás második évében kételkedni kezdett addigi világegyetem teóriájában, és az ősrobbanás kérdése kezdte foglalkoztatni. A semmiből lehet-e valami? 1964 júniusában Fred Hoyle egy világegyetemről tartott előadás közben Hawking felállt és megkérdőjelezte Hoyle elméletének egy részét. Ettől kezdve pimasz zseninek könyvelték el Hawkingot.

1965-ben meghallgathatta a kiváló matematikus, Roger Penrose egyik előadását. Penrose szingularitásokról beszélt, ahol anyag tűnhet el a térben. Hawkingban felmerült a kérdés, hogy működhet-e fordítva is a dolog. Az egész elmélet kulcsa a korábban már ismert elmélet a fekete lyukakról. Einstein elmélete alapján és Penrose képletében az időirányt megfordítva bizonyította, hogy létezhet a fordítottja is a fekete lyuknak, amikor is a semmiből tör elő anyag, ahogy azt az ősrobbanás-elmélet feltételezi. Ez a bizonyítás elismerést szerzett számára. 1966-ban megszerezte doktori fokozatát. 1968-ban a Cambridge-i Asztronómiai Intézet tagja lett. 1967-ben megszületett fia, Robert, 1969-ben pedig lánya, Lucy.

Ebben az időszakban már egyre nehezebben tudott dolgozni. 1968-ban elveszítette a járás képességét és 1969-től tolószéket használ, 1971-től pedig már nem képes írni se.

Fotó: news.sky.com

Stephen Hawking munkásságának célja innentől az einsteini fizika nehéz testek által létrejött gravitáció szabályainak összeegyeztetése a részecskefizikával. Ha ezt a két területet sikerülne egy közös elmélettel összevonni az lehetne a „Mindenség elmélete”.

A „mindenség elméletének” kidolgozásához a fekete lyukak tanulmányozásába kezdett. 1971-ben a Cygnus X-1 mérései bizonyították ennek létezését, és igazán belevetette magát a munkába. 1974-ben egy tanulmányában feltételezte, hogy a kvantummechanika szabályai szerint a fekete lyukak hőt bocsátanak ki. Ezt „Hawking-sugárzásnak” nevezték el, világszerte ismert neve lett tudóskörökben és a brit tudományos akadémia, a Royal Society tagjává választották. Később pedig megkapta az Albert Einstein-díjat is.

1975-ben kiadta első (szakmai) könyvét, 1977-ben pedig már professzorként tért vissza Cambridge-be, ahol két évvel később tizenhetedikként megkapta a Cambridge-i Egyetem Lucas-professzora címet, amelyet korábban Isaac Newton is viselt. Egészen 2009-es nyugdíjazásáig maradt ebben a tisztségben.

Ekkor már betegsége miatt beszéde is kezdett eltorzulni, és csak tolmácsolással tudott előadásokat tartani. 1985-ben egy genfi utazás során tüdőgyulladást kapott és szervezete összeomlott. Az életét megmentő gégemetszés miatt elveszítette beszédképességét. Szerencsére a Walt Woltosz által fejlesztett gépnek - amelyen a minimális ujjmozgásra képes Hawking mindössze egy kapcsoló mozgatásával tud szöveget szerkeszteni, és egy másik készülék segítségével azokat kimondani - köszönhetően kommunikációja gördülékenyebb lett. Azonban állapota romlásával később jóval kevesebbre volt képes, van úgy, hogy egy szót sikerül rögzítenie percenként. Később megoldották, hogy az eszköz működtethető legyen fej- és szemmozgással is. Miután elveszítette maradék kézmozgását, kívülről az archoz rögzítettek egy vezérlő szenzort, amit az arcizom mozgásával vezérelt.

Fotó: moly.hu

Az idő rövid történetét (A Brief History of Time), amely laikusok számára magyarázza el a téridő elméletét, még 1982-ben kezdte el írni. Az 1988-ban megjelenő könyv kiemelkedő sikert ért el. Négy évig volt a londoni Sunday Times best-seller listájának élmezőnyében. A művet több mint negyven nyelvre fordították le és világszerte harmincmillió példány kelt el belőle. E könyv révén vált a tömegek előtt is ismert tudóssá. Mivel sokan még ezt is nehezen érthető könyvnek találták, 2001-ben megírta a „Világegyetem dióhéjban” (The Universe in a Nutshell) című könyvet. Még közérthetőbb stílusban íródott a 2005-ben megjelent „Az idő még rövidebb története” (A Briefer History of Time). Ez a könyv „Az idő rövid története”-ének átdolgozott és kibővített változata.

2004-ben egy dublini konferencián, mások kutatási eredményének hatására visszavonta a fekete lyukakról szóló - a kvantummechanika szabályainak ellentmondó - azon nézetét, miszerint az anyag elvész benne. A New Scientist-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy legnagyobb tudományos baklövése volt korábbi elmélete.

Habár korábban összeegyeztethetőnek tartotta a modern fizika és a „teremtő” gondolatát, 2010-ben megjelent könyvében, a „The Grand Design”-ben kifejti, hogy Isten nem teremthette a világot. Úgy véli, az ősrobbanás a fizika törvényeinek elkerülhetetlen következménye volt.

Stephen Hawking 2015 augusztusában egy stockholmi konferencián bejelentette, hogy – saját állítása szerint – megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos úgynevezett információs paradoxon feloldására. Malcolm Perryvel és Andrew Stromberggel közösen kidolgozott elmélet szerint az információ nem vész el a fekete lyukakban, hanem az eseményhorizonton kétdimenziós hologramok, úgynevezett szupertranszlációk formájában tárolódnak. Azonban az ezen információk nem visszanyerhetők. Azt is megjegyezte, hogy elképzelhető, hogy a fekete lyukak egyirányú átjárók egy másik univerzumba.

Idővel egy másik elmélet kezdett terjedni az elméleti fizikusok körében, ami a világot a húrelmélettel írja le, és részben magyarázatot ad Hawking megválaszolatlan problémáira, de bizonyítékot a CERN által üzemeltetett LHC-kísérletek adhatnak majd.

Fotó: parameter.sk

Ami miatt még szeretni lehetett Hawkingot, az a humora és elképesztő fogadásai. Humorára az időutazásos partija a legnagyobb bizonyíték. Mert Hawking lehetségesnek tartja a tér meghajlítását és az idő megfordítását, de gyakorlatban a felszabaduló nagy energiák miatt kivitelezhetetlennek tartja az időutazást. Hogy gyakorlatban is bizonyítsa elméletét, 2009-ben rendezett egy partit időutazóknak, amire a meghívókat 2012-ben töltötte fel az internetre. Videofelvétellel igazolta aztán, hogy senki nem jelent meg 2009-ben.

Fogadások terén mindig is nagy tétre menő játékot játszott, és mindig a nagy nyilvánosság előtt. Hawking négy elhíresült nyilvános fogadást kötött amiből hármat elveszített, (igaz, az első esetben ez volt a szándéka), az utolsó esetben pedig vitatott a nyertes.

Motoros neuronbetegsége következtében súlyosan mozgáskorlátozott volt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy aktív közéleti személyiség legyen. Többször szerepelt a Simpson család és Futurama animációs rajzfilmsorozatokban, de a Star Trek: Az új nemzedék egyik epizódjában saját magát játszotta el. Viaszszobrát ott áll a londoni Madame Tussaud panoptikumban, és Iain Heath elkészítette LEGO-másolatát is. 

2012-ben az „Agymenők” vígjátéksorozat 5. szezonjának 21. epizódjában - aminek történetét őrá építették - volt egy rövid jelenete, de többször is halhattuk hangját a sorozatban. 

Magyar nyelven két könyve, Az idő rövid története (A Brief History of Time) és A világegyetem dióhéjban (The Universe in a Nutshell) jelent meg. Ezeknek legnagyobb pozitívuma, hogy bárki elolvashatja, akit érdekel a világegyetem és annak keletkezése, nem szükséges hozzá semmi előzetes ismeret ezeken a területeken. 

Stephen Hawking egy különleges ember volt. Minden tekintetben. Ugyanúgy része volt a populáris kultúrának is, mint például Albert Einstein. Talán nem véletlen, hogy éppen március 14.-én hagyott itt minket. Ez volt az utolsó vicce, hiszen 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein, illetve ezen a napon ünnepeljük a pi világnapját.  

Címkék: Stephen Hawking
https://tech.blogstar.hu/./pages/tech/contents/blog/49832/pics/lead_800x600.jpg
Stephen Hawking
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?