Még nem jött el a szabad internet halálának kora Európában

Dorogi László

Az Európai Parlament képviselői leszavazták azt a jogszabály-tervezetet, ami az internetes szerzői jogok védelmében drasztikusan korlátozná az internetre szabadon feltölthető tartalmakat.

Fotó: inverse.com

Az említett szabályozásra vonatkozó jogi irányelvek 13. cikkelye arra kötelezné (kötelezte volna) a weboldalakat, hogy bármilyen tartalom publikálása előtt ellenőrizzék a felhasználók által feltöltött tartalmakat és csak akkor engedélyezzék azok megosztását, ha nem tartalmaznak semmilyen szerzői jog által védett kép-, hang-, vagy bármilyen anyagot.

A tervezett törvény így többek között kiírtotta volna a méltán népszerű mémeket az európai internetes kultúrából, de úgy általában is jelentősen rontotta volna a felhasználói élményt. Miért? Azért, mert a javaslat szerint a megosztásra szánt tartalmak ellenőrzését a közzététel előtt kellene elvégeznie a weblapoknak, ehhez a munkához pedig nyilvánvalóan olyan algoritmusok kellenek, amelyek jelentősen lassítanák a megosztási sebességet és ezen kívül is bőven akadhatnak hibapontjai.

Azt pedig a Youtube-nál használt szűrő algoritmusok már bebizonyították, hogy nem működnek tökéletesen. Van, hogy fel sem ismerik a jogsértő tartalmat, olykor pedig teljesen legális tartalmakat tiltanak le az internetről.

A megvétózott törvénytervezet persze nem csak a mémkészítőket vágta volna meg, hanem például az olyan tartalmakat előállító embereket - például művészeket - akik az internetet hívják segítségül munkájuk terjesztéséhez, amely bármilyen formában tartalmaz valamilyen jogvédett hang-, kép-, vagy videóanyagot. Magyarul, ha valaki például egy olyan kollázst csinál, amelyhez jogvédett képeket használ fel, vagy olyan hangfájlt oszt meg, aminek akár csak egy részét is levédték, azt a rendszer rögtön megakadályozná a feltöltésben.

Szintén pórul járnának az olyan nyílt forráskódú szoftverek fejlesztői, mint a WordPress blog-platform, vagy a VLC médialejátszó, hiszen ez a fajta fejlesztési mód éppen szabadsága és ellenőrizhetetlensége miatt tudott óriási népszerűségre szert tenni. A fejleszteni kívánt kódokat viszont éppen úgy szerzői jogok védik, mint a zenéket, képeket, vagy mozgóképeket, tehát az egész nyílt forráskódú fejlesztést dobhatnánk a kukába.

Arról pedig már ne is beszéljünk, milyen terhet róna a szabályozás által megkövetelt szűrőrendszerek és online infrastruktúra beszerzése egy-egy induló európai startup-vállalkozás vállára.

Az Európai Parlament képviselői 278 igen ellenében 318 nem szavazattal jelezték, hogy nem értenek egyet a tervezet minden pontjával. Ezek után mutatkozik némi esély arra, hogy szeptemberben már egy olyan új tervezet kerül az EP elé, ami továbbra sem szab gátat a kreativitásnak és a szabad tartalomgyártásnak.

https://tech.blogstar.hu/./pages/tech/contents/blog/55235/pics/lead_800x600.jpeg
internet,közösségi média
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?