hirdetés

Sok szerencsét, Mr. Gorsky

Dorogi László

Neil Armstrong első emberként lépett a Hold felszínére 49 évvel ezelőtt, ám a holdra szállással kapcsolatban számos legenda született azóta. Az is előfordulhat, hogy sosem történt meg...

Fotó: nasa.gov

Az Apollo 11 legénységének két tagja, Neil Armstrong parancsnok és Edwin "Buzz" Aldrin pilóta 1969. július 20-án szállt le a Holdra a Sas névre hallgató holdjáróval, beváltva John Fitzgerald Kennedy 1961-ben az amerikaiaknak tett ígéretét, miszerint úgy juttatnak el a hetvenes évek kezdete előtt a Föld kísérőjére embert, hogy azt épségben haza is hozzák. A televíziós társaságok élőben közvetítették a történelmi pillanatot, hatalmas mérföldkőként vonult be az emberiség történetébe, ám ezt sajnos a néhai elnök már nem élhette meg.

Mindenki ismeri Neil Armstrong szállóigévé nemesült mondatát, amely csak úgy vonult be a történelembe, mint az első mondat, amit ember a Holdon ejtett ki a száján, s ez valóban csak egy kis lépés volt az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. Nos, ki kell ábrándítanunk a kedves olvasót, nem ez volt a landolást követő első holdi mondata az embernek.

Az akció a következőképpen nézett ki: Michael Collinsnak, a parancsnoki modulért felelős pilótának kellett az Apollo 11-et Hold körüli pályára állítania, s miután ez megtörtént, a Sas holdkomp levált a szállító anyahajóról, hogy Armstrong és Aldrin elkezdhesse a műveletet. Az expedíció célja kimerült a Kennedy által megálmodottakban, menjenek fel, nézzenek körül, jöjjenek haza szentháromságban. Ezzel első csatáját nyerte meg az Egyesült Államok a Szovjetunióval folytatott űrtechnológiai versenyben, amelyben azt megelőzően sorozatosan kapták a pofonokat - az első élőlényt, az első férfit, de még az első nőt is a szovjetek lőtték fel az űrbe, az amerikaiak pedig mindig egy lépéssel a másik szuperhatalom mögött jártak.

Balról jobbra: Neil Armstrong, parancsnok, Michael Collins, a parancsnoki modul pilótája és Edwin "Buzz" Aldrin, pilóta.

A holdjáró sikeresen lecsatlakozott a Collins vezette, pályára állított űrhajóról, így Armstrong és Aldrin megkezdhette a leszállást a Nyugalom Tengere névre hallgató holdi síkságra. Az akció sikeressége szempontjából nagyon alaposan fel kellett térképezniük a landolás helyét, ugyanis egy nagyobb szikla, egy nem kalkulált kráter meghiúsíthatta volna az érkezést. A Sas talpaira érzékelőszenzorokat helyeztek el, amelyek kigyulladtak, amikor az adott talp a Hold felszínéhez ért. Így született meg az első holdi, emberi mondat, amely így hangzott:

Contact light!

Az első szenzor érzékelte a holdfelszínt, Aldrin pedig a NASA-nak üzenve a landolás első fázisának sikerességéről megerősítette, hogy kigyulladt a kis lámpa. Aldrin vs. Armstrong 1-0.

Aki nem lép elsőre, nem kap rivaldafényt estére

Az igazán nagy dicsőséget Armstrong parancsnok zsebelte be, hiszen ő lépett elsőként a Holdra, ez pedig Aldrin lelkében nagyon mély sebet ejtett. Az Apollo 11 legénységét egy 29 fős csoportból választották ki, s amikor megtörtént a három űrutazó kiválasztása, a közérdeklődés azonnal arra szegeződött, ki lesz majd az első, aki a Holdra lép. Az első hivatalos sajtótájékoztatón a NASA kijelentette, hogy a döntésük már megszületett, de még nem kívánják nyilvánosságra hozni, ezért az amerikaiak vad találgatásokba kezdtek.

Collins, a parancsnoki modul pilótájaként eleve kiesett a pixisből, hiszen neki kellett Hold körüli pályán tartani az Apollo 11-et, miközben a holdjáró végrehajtja küldetését, így hát Armstrong és Aldrin között dőlt el a verseny. Eleinte úgy tűnt, Aldrin lehet a befutó és mindezt a korábbi, Gemini-program példájával igyekeztek igazolni. Akkor ugyanis az űrutazások alkalmával a parancsnok rendre a fedélzeten maradt, amíg a pilóta űrsétálgatott.

Fotó: nasa.gov

A NASA végül 1969 áprilisában jelentette be, hogy Armstrong teheti meg az első holdi lépéseket, mindezt azzal magyarázták, hogy a Sas tolóajtaja csak az egyik oldalon nyílik és ehhez Armstrong helyezkedik közelebb a holdjáróban, ráadásul Armstrong egy évvel korábban - 1962-ben - lépett be az Apollo-programba Aldrinnál. Chris Kraft, a misszió koordinátora memoárjában úgy fogalmazott, Buzz Aldrin szenvedélyesen szerette volna kivívni az elismerést, hogy elsőként léphessen a Holdra és ezt egy percig sem rejtette véka alá, végül mégis be kellett érnie a másodszülött fiú szerepével.

Aldrin végül húsz perccel azután lépett ki a holdjáróból, mint Armstrong, elhelyeztek egy szeizmométert a felszínen, egy alufólia segítségével kozmikus részecskéket gyűjtöttek be, továbbá beszereztek 25 kilogrammnyi holdkőzetet is. Na meg, persze kitűzték az amerikai zászlót, sétálgattak, futkároztak, szökdécseltek - két és fél órát töltöttek el a Hold felszínén.

Ez aztán a szopás

Egy legenda szerint, mielőtt Armstrong visszatért volna a holdjáróra, a következő mondat hagyta el a száját: Sok szerencsét, Mr. Gorsky. A NASA-nál rögtön elkezdték legyártani az összeesküvés-elméleteket, amely szerint egy rivális szovjet asztronautának üzent ezzel, ám sem a szovjet, sem az amerikai űrprogramban nem találtak ilyen névre hallgató úriembert. Armstrongot a visszatérés után évtizedekig faggatták arról, hogy miért mondta azt, amit, ám a jó öreg Neil rendre csak egy sanda mosollyal válaszolt.

Végül, 1995-ben, egy Tampa Bay-ben tartott beszéde után ismét nekiszegezte egy újságíró a 26 éves kérdést és először a történelemben végre valaki választ is kapott, Armstrong magyarázata szerint azért, mert az illetők, akiknek üzent, valószínűleg már nem éltek akkor. Neil Armstrong Ohióban született, egy kisvárosban töltötte gyerekkorát, s 1938-ban - amikor nyolc éves volt - éppen egy barátjával baseballozott házuk kertjében. Az egyik ütés olyan erősre sikeredett, hogy a labda a szomszéd kertjében landolt, egy fürdőszoba ablaka alatt. A kis Neal vállalkozott arra, hogy átmászik, majd begyűjti a zsákmányt, ám az ablak alatt furcsa beszélgetésnek lett fültanúja:

"Szóval orális szex? Orális szexet akarsz? Akkor foglak kinyalni, amikor a szomszéd gyerek a Holdon sétálgat!"

A szomszédban egy bizonyos Mr. és Mrs. Gorsky élt ekkoriban, s lám, a kis Armstrong eljutott a Holdra, így hát 1969. július 20-án este, Mr. Gorskynak nem volt mit tennie. A NASA Headquarters honlapja szerint természetesen a történet csak kitaláció, mert Armstrong a Holdra szállás során egyszer sem ejtette ki a száján a Gorsky nevet és később az űrhajós is bevallotta, hogy az anekdotát Buddy Hackett komikustól hallotta először.

Most akkor jártak Armstrongék a Holdon, vagy sem?

Az emberek imádnak összeesküvés elméleteket gyártani a holdraszállással kapcsolatban, leginkább azt, hogy hogyan nem történt meg. Erre persze kézzelfogható bizonyítékokat azóta sem találtak, de a mai napig vannak, akik nem hisznek Armstrong és Aldrin holdi sétájában.

Rossz nyelvek szerint, az egész expedíciót egy hatalmas hangárban forgatták le, hollywoodi filmes kellékekkel, egy nagyszerű hollywoodi rendező, Stanley Kubrick vezetésével. Mások azt állítják, hogy a Holdra lépés aktusa megtörtént, ám az űri körülmények között ezt lehetetlen lett volna élőben közvetíteni, ezért amíg Armstrong és Aldrin ugrabugrált a Holdon, éppen ugyanezt tette két színész egy stúdióban, s az amerikaiak ezeket a színészeket látták, miközben Armstrongékat hallották.

A holdra szállás szkeptikusai több, általuk vélt ténnyel is alátámasztották már igazukat, de ezekre a - fogalmazzunk úgy - vádakra rendre volt valamiféle magyarázata a NASA-nak. Itt van például rögtön az Aldrin által kitűzött amerikai zászló rejtélye. A Holdnak ugyanis nincs légköre, tehát nem fújhat a szél, így pedig aligha lenghet a vászon - mégis ez látszik a híres felvételeken.

Nos, a NASA úgy magyarázta a dolgot, hogy a zászló össze volt tekerve egy vékony csőben, s amikor kibontották az űrutazók, az elektrosztatikus töltés miatt beremegett a vászon, ráadásul amikor a Holdba szúrták a lobogót, a rezonanciától bármeddig "lenghetett" a zászló, mivel nincs légellenállás, ami megállítaná ebben.

Egy másik meglátás szerint, a holdra szállás már csak azért is kamu, mert a felvételeken nem látszik a holdjáró becsapódási krátere. A NASA válasza erre, hogy a Hold alacsony gravitációja miatt a Sas puhán szállt le, igazából a rakéták éppen csak működtek, ezért tűnik érintetlennek a talaj, s ebben lehet is valami, hiszen Armstrongéknak a kijelölt ponttól több mint száz méterre kellett landolniuk, így félő volt, hogy elfogy az üzemanyag.

Az is tény, hogy egyetlen Holdon készült felvételen sem láthatóak a csillagok, holott sokkal fényesebben kellene ragyogniuk onnan a légkör hiánya miatt, mint ahogyan a Földről látjuk azokat. A rossz nyelvek szerint a NASA nem tudta pontosan reprodukálni, hogy milyen csillagállás lesz látható Armstrongék érkezésekor a Hold felszínéről, ezért inkább egyáltalán nem raktak a képre csillagokat. Ezt a legendát a NASA a fényképek rossz minőségével magyarázta, ami abból a szempontból különösen érdekes, hogy nagy felbontású képek is készültek a Holdon. Akadnak olyanok, akik azzal magyarázzák a csillagtalanságot, hogy a Sas leszállásánál felkavart por miatt nem látszódnak a csillagok.

Mégis hogy lehetett volna titokban tartani egy ekkora csalást?

Az Oxford egyetem porfesszora, David Robert Grimes nemrégiben kidolgozott egy olyan matematikai formulát, amivel számszerűsíteni lehet, hogy egy összeesküvést mennyi ideig lehet titokban tartani, mielőtt egy abban résztvevő ember lerántja róla a leplet. Nos, ha azt vesszük alapul, hogy a NASA-nak 1965-ben 411 000 alkalmazottja volt, Grimes formulája alapján maximum 3,68 év telt volna el, mielőtt valaki kikotyogta volna a titkot. Ennek alapján legkésőbb 1973-ra kiderült volna a turpisság és nem lenne miről beszélnünk.

Természetesen a holdra szállás ötvenedik évfordulójáról Hollywood is megemlékezik, már javában készül a First Man című film Damien Chazelle rendezésében, amelyben Ryan Gosling játssza majd Neil Armstrongot. A film 2018 októberében debütál a mozikban, de addig is, boldog születésnapot, első holdra szállás!

https://tech.blogstar.hu/./pages/tech/contents/blog/55877/pics/lead_800x600.jpg
Egyesült Államok,holdra szállás,Neil Armstrong,űrkorszak,űrkutatás
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?