hirdetés

A sejtszintű orvoslásban érhet el áttörést a szegedi kutatócsoport

Dorogi László

Dr. Csapó Edit, a Szegedi Tudományegyetem Biometrikus Rendszerek Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa és csapata olyan módszerrel kísérletezik, ami áttörést hozhat a helyspecifikus gyógyítás területén.

Fotó: Science Photo Library/Kateryna Kon

A L`Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért díjjal ismerte el Dr. Csapó Edit munkáját, aki tíz éve foglalkozik nanoanyagokkal, csapatával pedig két éve vizsgálja aranytartalmú bioszenzorok felhasználási lehetőségeit Szegeden. Igen, jól hallották, aranytartalmú bioszenzor. Mit is jelent ez pontosan? A nanoméretű aranyrészecskéket arra használják a kutatók, hogy segítségükkel megtaláljanak különböző betegségeket, daganatokat az emberi szervezetben, vagy célzottan olyan helyre szállítsanak a szervezeten belül gyógyszer-hatóanyagokat, ahol szükség van rájuk.

Felmerülhet a kérdés, miért éppen ezzel a nemesfémmel kísérleteznek a kutatók és hogyan is működik ez a folyamat, de a válasz egyszerűbb mint gondolnánk. Az arany nanorészecskéi rendkívül változatos felépítésűek, a különböző méretű és alakú részecskék más-más optikai és elektronikai tulajdonságokkal bírnak. Az aranytartalmú szenzorokat olyan molekulához "ragasztják", amely csak egyetlen bizonyos molekulacsoportot ismer fel az emberi szervezetben, így a nanorészecskék segítségével nyomon követhetők a molekulák mozgása az emberi szervezetben, mivel a mesterségesen előállított aranytartalmú anyagok amikor kapcsolatba lépnek a korábban kijelölt molekulával, megváltozik az optikai tulajdonságuk, fényesebbek, vagy kevésbé fényesek lesznek.

Fotó: Tryck/L`Oréal

Dr. Csapó Edit és csapata jelenleg olyan aranytartalmú nanoszerkezetű anyagok fejlesztésén dolgozik, amelyek szelektíven, csak bizonyos molekulákat érzékelnek, s amelyek képesek az emberi szervezetbe kerülve a felületükre kötött gyógyszer- vagy egyéb molekulákat a célzott helyre szállítani, majd ott kifejteni hatásukat.

Folynak már kísérletek azzal kapcsolatban, hogy akár a bőrrákot is kezeljék és gyógyítsák ilyen szenzorokkal, ám a szegedi kutatócsoport a triptofán (a húszféle alapvető fehérjealkotó aminosavak egyike) katabolizmusának fő útvonalával, a kinurenin útvonallal foglalkozik jelenleg, aminek szintén kiemelt szerepe van a daganatok túlélésében, de olyan anyagok is létrejönnek közben, amelyek összefüggésbe hozhatók a depresszió kialakulásával, illetve különféle neurodegeneratív megbetegedésekkel, mint amilyen az Alzheimer-, Parkinson-, vagy a Huntington-kór. Ezeknek a kialakulása és lefolyása még az orvostudomány számára sem teljesen egyértelmű, az arany tehát segíthet abban, hogy a kóros elváltozásokat részletesebben, molekuláris szinten ismerjék meg a kutatók.

Az alapkutatások egyelőre csak laboratóriumi keretek között zajlanak és egyelőre még távolabb van, hogy a mesterségesen előállított anyagokkal embereken kísérletezzenek. Ennek legfőbb oka, hogy az arany-nanoszenzoros eljárásoknál több felmerülő problémára nem sikerült még megoldást találni. A módszernek ugyanis több mellékhatása is van és az sem megoldott egyelőre, hogy a szenzorokat hogyan juttassák ki a szervezetből - mondta a 24.hu-nak adott interjújában Csapó Edit.

Az viszont bizonyos, hogy az eljárásban újabb kulcs rejtőzik egy még ki nem nyitott kapuhoz az orvostudomány jövőjében, ugyanis a módszerrel a különböző betegségeket sokkal gyorsabban és hamarabb ismerhetik fel majd az orvosok, amely bizonyos betegségek esetében akár életet is menthet.

Címkék: orvostudomány
https://tech.blogstar.hu/./pages/tech/contents/blog/59534/pics/lead_800x600.jpg
orvostudomány
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?